A nagykövet bukása
„Szemerkényi táviratban hívta fel a külügyminiszter figyelmét, hogy véleménye szerint az amerikai fél a CEU-törvény elfogadásába sohasem menne bele. Azt várni a Trump-adminisztrációtól, hogy csak azért, mert maga is szemben áll Soros Györggyel, majd elfogadja az Orbán-komány érvelését, merő illúzió. Sőt, a meglevő kapcsolatokat is kockára teheti egy ilyen lépést."
Bár az április 4-én elfogadott úgynevezett CEU-törvény szövege teljes egészében csak egy nappal beterjesztését megelőzően került az Egyesült Államok kormánya birtokába, annak intencióiról az amerikaiak már korábban értesültek. Úgy tudni, nem csak budapesti fideszes források – így Trócsányi László igazságügy miniszter – „szíves közlései” álltak rendelkezésükre, de moszkvai forrásaik is megerősítették a terveket. Mindez megerősíteni látszik azt a gyanút, hogy a kérés az egyetem bezárására feltehetően tényleg Putyin elnöktől jött, de az sem zárható ki, hogy az Orbán-kormány saját körben meghozott döntéséről még időben értesítette Moszkvát. Valljuk meg azonban, a két lehetőség között nagyon kicsi a különbség. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a legilletékesebb, az amerikai kormány ilyen mélységű információkat hivatalos formában máig nem kapott Budapestről.
Az amerikai külügyminisztérium egyik munkatársa azonnal érintkezésbe lépett washingtoni nagykövetünkkel, Szemerkényi Rékával, telefonon érdeklődve a törvénytervezet valószínű sorsáról: azaz beterjesztésének idejéről, elfogadásának sürgősségi fokáról stb. Szemerkényi először kitérő választ adott, mondván, fogalma sincs, hogy a tervezet valójában mit tartalmaz. Tulajdonképpen – erősítette meg – a tervezet létéről sem értesült, ám amikor az amerikai diplomata kivonatosan ismertette vele a szöveget, kijelentette: ilyet kormánya sohasem engedne keresztülmenni a törvényhozáson. Emlékeztette az amerikait: túl sok és többnyire túlzó összeesküvés-elméletek születnek az utóbbi időben Budapesten, kormányának komoly fejfájást okoznak az ellenség módjára viselkedő ellenzék híresztelései, melyekről utóbb mindig kiderül, hogy messze állnak a valóságtól. De az amerikai külügynek bővebb információkat ígért.
Ezt követően érintkezésbe lépett a Bem-rakparttal, részletesen beszámolva a külügyminisztérium illetékesének, s úgy tudni, fideszes forrásait is mozgósította, hogy érdemi információkhoz jusson. Előbb mindenütt kitérő válaszokat kapott, de kisvártatva megérkezett a külügyminisztériumból egy utasítás, mely egyrészt ismertette a CEU-törvény legfontosabb elemeit, majd bő kommunikációs javaslatokat tett, hogy miként kell indokolni az amerikai félnek a jelenlegi állapotok tarthatatlanságát, s a törvény elfogadásának feltétlen szükségszerűségét.
A nagyövet ezt követően választáviratban hívta fel a magyar külügyminiszter figyelmét arra, hogy véleménye szerint az amerikai fél egy ilyen jogszabály elfogadásába sohasem menne bele. Azt várni a Trump-adminisztrációtól, hogy csak azért, mert maga is szemben áll Soros Györggyel, majd elfogadja az Orbán-komány érvelését, merő illúzió. Sőt, a meglevő kapcsolatokat is kockára teheti egy ilyen lépést. Nem tudhatjuk, hogy a nagykövet morális meggyőződése, realitásérzéke, vagy csak fideszes „beágyazottsága” szülte felháborodását, esetleg mindez együtt, de magatartása merőben különbözik mindattól, mint amihez Orbán Viktor eddig hozzászokhatott.
Miután Budapestre megérkezett Szemerkényi Réka távirata, órákon belül megszületett a döntés a visszahívásáról.
