Csíki sör és 2018
„A határon túliak szavazata nem nyomott sokat a latba az előző választásokon, de ha komolyan megszervezik, s megtámogatják majd a hangulatot a „Csíki sör” okozta hevülettel, egyedül Erdélyből bejöhet vagy tíz plusz parlamenti mandátum Orbánnak, ami akár sorsdöntő is lehet. Hisz tudjuk, a Fidesz számára nem a győzelem, hanem az újabb kétharmados győzelem a fontos.”
Mint ismeretes, a Heineken – mely már korábban piacra dobott egy, marketing szempontból kifejezetten a Székelyföldet megcélzó „csíki” sörmárkát – pert nyert, minekutána keresetet nyújtott be egy székely vállalkozó ellen, aki hasonló néven maga is elkezdte gyártani a maga sörét. Az Orbán-kormánynak soha nem jött volna jobbkor egy ilyen perkimenet, különösen, hogy azok a „közellenségek”, akikkel eddig politikai pánikban tartotta szekértáborát, kezdtek kikopni vagy kiesni a rájuk osztott szerepből. A migránsokkal kapcsolatos honi tapasztalatok, elsősorban épp a kormány intézkedései miatt, nemcsak megfakultak, de egyenesen kezdenek a múlt ködébe veszi, a Brüsszellel szembeni lázadás, miután Orbán megszavazta Donald Tusk ismételt jelölését az Európai Tanács elnöki tisztére, nem túl életszerű. A nagybeteg Soros György pedig egyre kevésbé tűnik annak a démonnak, akinek a kelet-európai szélsőjobb és populista baloldal lefesteni igyekezett. Kell tehát találni új ellenségeket, amire – lássuk be – a kommunistának feltüntetett Heineken, s a Budapesttel való konfrontációt mindenáron elkerülni igyekvő Bukarest ugyan nem ideális, de a jelek szerint nagy szükségében Orbán Viktor, amíg nem talál megfelelő új szereplőket, megpróbálja ezekkel beérni.
Mi is a praktikus üzenete az egész komolyra komponált bohózatnak? 1. „Megint bántják a magyart”, már a sörét is el kívánják venni. 2. Kik azok, akik a magyarok vesztét kívánják? Egy nyugati multi és az Erdélyt elszakító és ideiglenesen megszállva tartó keleti szomszéd. 3. Mi a teendő? Berendezkedni körkörös védelemre (a gárdaavató Für Lajos), merthogy, 4. ezt Orbán nem engedi.
Hogy aztán az egészből nem lesz semmi, arra persze egy idő után már senki nem fog emlékezni, a legkevésbé azok, akiknek 2018-ig tartó beetetésére nagyon is megfelel mind a „Csíki sör”, mind pedig a nacionalista habverés.
De nemcsak arról van szó, hogy ébren kell tartani az elkötelezett fideszeseket már-már egyedüliként egyben tartó gyűlöletet, hanem arról is, hogy új erőt kell lehelni a határon túli szavazatvadász stratégiákba. Már csak azért is, mert az efféle próbálkozásokkal eddig következetesen szembeszálló RMDSZ már a múlté, a párt új vezetése nem csupán felkínálta magát a nacionalista gyűlölet felkorbácsolásához, de már jó előre igyekszik lefölözni a maga részét, s az indulatokat egyre kilátástalanabb politikai helyzetének stabilizálására felhasználni. Az Orbán-lakáj szerepében oly hitelesen teljesítő Kelemen Hunor elnök – az őt kevéssé szívlelő székelyföldi RMDSZ-esekkel együtt – ordítozza a Csíki sör mámorában, hogy „bántják a magyart” egész addig, míg tényleg bántani fogják őket. Ám a jelek szerint ez kevésbé tűnik számukra relevánsnak, ha arról van szó, hogy pozícióikat akár két perccel is, de stabilizálni tudják. Orbán ezt tényleg megígérte nekik, és tartani is fogja a szavát. Pontosan két percig.
De térjünk vissza mindennek magyarországi vonatkozásaihoz, különös tekintettel 2018-ra. Annak idején, a 2014-es választásokon Orbánnak nagy csalódást okoztak a magyar állampolgársággal és választójoggal kistafírozott határon túliak, elsősorban az erdélyiek. A nagyon megkönnyített voksolás és az indokolt hála dacára végül a szavazatot leadók száma nem érte el a százezret, s bár feltételezhető, hogy ezek többsége a Fideszre szavazott, de azért e tekintetben óvatosságra int, hogy ezidáig a Székelyföld lakóinak – vagyis a legelkötelezettebbeknek – a szívét sokkal inkább a Jobbik dobogtatta meg, mint a Fidesz. Persze, mivel Orbán már évek óta messze jobbról előzi a szélsőjobboldalt, ez 2018-ra változhat. Különösen, ha még több „Csíki sör” folyik majd le az ottani magyar torkokon. De nem lehet egyedül a sörre bízni a dolgot.
Nagyjából a „sörprojekt” meghirdetésével egy időben, a Fidesz jól fizetett fantomszervezete, az úgynevezett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) regisztrációs kampányt indított a honosított magyar állampolgároknak a 2018-as országgyűlési választások előjátékaként. A kampány légyege, hogy az 510 ezer, magyar állampolgársággal és magyarországi szavazati joggal rendelkező erdélyi többségét mobilizálhassák, hisz eddig mindössze 197 ezren regisztrálták magukat a választói névjegyzékben. Az akciót – melynek minden költségét a magyar kormány állja, s melynek helybeli infrastruktúráját az EMNT-nak az utóbbi két évben kiépített hálózata adja – elsődlegesen az teszi szükségessé, hogy elérhetővé váljék mind a félmilliónyi potenciális szavazó. Az „elérhetővé válni” eufemisztikus kifejezés: az eddigi tapasztalatok fényében nem jelent mást, mint kellő időben felkeresni mindenkit, ha lehet, a lakásukon, és segíteni nekik, hogy az X a megfelelő helyre kerüljön. Plusz megkímélik majd őket a szavazócédulák postára adásának roppant nehézségeitől, minthogy az EMNT munkatársai gyűjtik be azokat, s továbbítják majd Budapestre.
Való igaz, a határon túliak szavazata nem nyomott sokat a latba az előző választásokon, de ha komolyan megszervezik, s megtámogatják majd a hangulatot a „Csíki sör” okozta hevülettel, egyedül Erdélyből bejöhet vagy tíz plusz parlamenti mandátum Orbánnak, ami akár sorsdöntő is lehet. Hisz tudjuk, a Fidesz számára nem a győzelem, hanem az újabb kétharmados győzelem a fontos.
