Trump Ă©s az oroszok
âTrump orosz kapcsolata az FBI elĆtt soha nem volt titok, legalĂĄbbis az a rĂ©sze, mely AmerikĂĄban formĂĄlĂłdott. A CIA Ă©s az NSA ismeretei alighanem ennĂ©l sokkal mĂ©lyebbek lehetnek, Ăgy Trump oroszorszĂĄgi Ăștjainak cĂ©lja, s a MoszkvĂĄban szĂŒletett ĂŒzletek.â
Sok tekintetben meglepĆ, hogy a 17 amerikai titkosszolgĂĄlat közĂŒl hĂĄrom â a CIA, az FBI Ă©s az NSA â a napokban megjelentette elemzĂ©sĂ©t az oroszok tevĂ©kenysĂ©grĆl, mellyel befolyĂĄsoltĂĄk az elnökvĂĄlasztĂĄst. Az anyag terjedelme 25 oldal, Ă©s kĂ©t rĂ©szbĆl ĂĄll. Maga az elemzĂ©s 7 oldalt tesz ki, a csatolmĂĄny pedig egy 2012-ben kĂ©szĂŒlt jelentĂ©s, mely az orosz propaganda terjesztĂ©sĂ©re lĂ©trehozott Russia Today America tĂ©vĂ©adĂł mƱködĂ©sĂ©t Ărja le. TermĂ©szetesen nem az eredeti irat kerĂŒlt napvilĂĄgra, hanem egy olyan vĂĄltozat, melybĆl kihagytak mindent, ami titkosnak minĆsĂŒl.
A megĂĄllapĂtĂĄsok azonban mĂ©g Ăgy is szĂłkimondĂłak Ă©s döbbenetesek, hisz hivatalos ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsokban eddig mĂ©g sohasem szerepeltek ilyen mondatok: âPutyin Ă©s az orosz kormĂĄny arra törekedett, hogy segĂtse a megvĂĄlasztott elnök, Trump kampĂĄnyĂĄt azĂĄltal, hogy hiteltelenĂti Hillary Clintont, Ă©s Trumppal szemben kedvezĆtlen fĂ©nyben tĂŒnteti Ćt fel.â
Az elsĆ komoly reakciĂłk megĂĄllapĂtjĂĄk: Putyin szĂĄmĂĄra nem is az volt a fontos, hogy Donald Trump kerĂŒljön ki gyĆztesen â bĂĄr ez sem egy utolsĂł szempont, ha a cĂ©l az EgyesĂŒlt Ăllamok meggyengĂtĂ©se â, hanem Clinton elnökkĂ© avanzsĂĄlĂĄsĂĄnak megakadĂĄlyozza. Clintonban az orosz elnök a 2011-ben OroszorszĂĄg-szerte kibontakozĂł, demokrĂĄciĂĄt követelĆ ellenzĂ©ki megmozdulĂĄsok egyik fĆ kĂŒlföldi tĂĄmogatĂłjĂĄt lĂĄtja. De kulcsszerepet tulajdonĂt neki abban is, hogy az egyĂ©bkĂ©nt Ăłvatos Ă©s a visszahĂșzĂłdĂĄst preferĂĄlĂł Barack Obama vĂ©gĂŒl mĂ©gis a MoszkvĂĄval valĂł konfrontĂĄciĂł mellett döntött, kiszivĂĄrogtatva a Panama-iratokat, melyek felfedtĂ©k Putyin legfontosabb otthoni szövetsĂ©geseinek zavaros off-shore ĂŒgyeit. Nem is beszĂ©lve az orosz sportolĂłk doppingbotrĂĄnyainak napvilĂĄgra kerĂŒlĂ©sĂ©rĆl, ami â ha lehet â mĂ©g többet rontott Putyin hazai megĂtĂ©lĂ©sĂ©n, lĂ©vĂ©n a sportsikerek az elnök szemĂ©lyi kultuszĂĄban ott is prioritĂĄst Ă©lveznek.
A publikĂĄlĂĄst követĆen azonnal megszĂŒlettek az elsĆ, kĂ©tsĂ©geket elhintĆ cikkek, melyek â a jĂłl ismert ködösĂtĂ©s mellett â fĆkĂ©nt azt hozzĂĄk fel bĂrĂĄlatkĂ©nt, hogy az anyag egy szĂłt sem ejt a bizonyĂtĂ©kokrĂłl. A kritika akĂĄr mĂ©g indokolt is lehetne, ha azt leginkĂĄbb nem az orosz kormĂĄnymĂ©dia, illetve az ĂĄltaluk fizetett elemzĆk terjesztenĂ©k. Ugyanakkor, lĂ©vĂ©n titkosszolgĂĄlati jelentĂ©srĆl van szĂł, melybĆl tudatosan kihagytak minden szenzitĂv informĂĄciĂłt, aligha kĂ©tsĂ©ges, hogy az effĂ©le vĂ©lekedĂ©s nem szolgĂĄl mĂĄst, mint a jelentĂ©s diszkreditĂĄlĂĄsĂĄt.
Egy hĂrszerzĂ©si szakĂ©rtĆ, akinek a vĂ©lemĂ©nyĂ©t kikĂ©rtem, mielĆtt hozzĂĄfogtam e cikk ĂrĂĄsĂĄhoz, Ășgy fogalmazott: a dokumentum szerzĆi szerint a megszerzett informĂĄciĂłkat az orosz katonai hĂrszerzĂ©s, a GRU juttatta el a WikiLeaks-hez, hogy â mĂĄs, szintĂ©n orosz befolyĂĄs alatt ĂĄllĂł hasonlĂł csatornĂĄkon, közöttĂŒk a DCLeaks-en ĂĄt â az kĂ©sĆbb nyilvĂĄnossĂĄgra hozza Ćket. ErrĆl a lĂ©pĂ©srĆl az amerikaiaknak egĂ©szen biztosan vannak bizonyĂtĂ©kaik. A WikiLeaks-et Ă©s a többi csatornĂĄt ugyanis szĂĄmos szövetsĂ©ges titkosszolgĂĄlat igen szoros megfigyelĂ©s alatt tartja. EzeknĂ©l semmi sem törtĂ©nhet, amirĆl ne Ă©rtesĂŒlne a CIA, az MI6 vagy a BND.
Az is teljessĂ©ggel kizĂĄrt, hogy az amerikai titkosszolgĂĄlatok egyhangĂșan koholt vagy meg nem alapozott adatokkal lĂĄssĂĄk el a legfelsĆ amerikai vezetĂ©st â beleĂ©rtve a Kongresszust Ă©s a SzenĂĄtust is â, hisz a jelentĂ©s sĂșlyosan Ă©rinti Donald Trump jövendĆ elnöki legitimitĂĄsĂĄt. Egy olyan jogĂĄllamban, mint az EgyesĂŒlt Ăllamok egy effĂ©le eljĂĄrĂĄs teljessĂ©ggel elkĂ©pzelhetetlen, Ă©s ha mĂ©gis megtörtĂ©nne, az nagyobb kockĂĄzatot jelentene az ĂĄllambiztonsĂĄgra, mint Trump megvĂĄlasztĂĄsa.
Pedig az sem akĂĄrmilyen kockĂĄzat. Erre a The American Interestben december 12-Ă©n megjelent alapos tĂ©nyfeltĂĄrĂł elemzĂ©s mutat rĂĄ â melyben viszont adatolva van minden egyes ĂĄllĂtĂĄs. Nem az a furcsa, hogy a CIA Ă©s testvĂ©rszervezetei megjelentettek egy elemzĂ©st arrĂłl, hogyan szivĂĄrog be Putyin az amerikai politikai Ă©letbe, sajĂĄt Ă©rdekei szerint manipulĂĄlva azt, hanem az, hogy a politikai elit â Ăgy a RepublikĂĄnus PĂĄrt, a jogvĂ©dĆ ĂĄllami apparĂĄtus Ă©s maga a Kongresszus â miĂ©rt hagy figyelmen kĂvĂŒl egy ilyen elemzĂ©st.
A James S. Henry ĂĄltala jegyzett tanulmĂĄnynak mĂĄr a cĂme is sokatmondĂł: Donald Trump szemĂ©lyes orosz kapcsolatainak kĂŒlönös vilĂĄga. FeltĂĄrul benne az orosz ârendszervĂĄltĂĄsâ, majd annak korai csĆdje, az orosz vĂĄllalkozĂłi Ă©s politikai Ă©let összekapcsolĂłdĂĄsa Ă©s gyors kriminalizĂĄlĂłdĂĄsa. A New York-i milliĂĄrdos ezer szĂĄllal kötĆdött e folyamat szereplĆihez, akik közĂŒl szĂĄmosan mĂĄr rĂ©gĂłta â Ă©s nem koholt vĂĄdak alapjĂĄn, hanem bizonyĂtott csalĂĄsĂ©rt, sikkasztĂĄsĂ©rt, rablĂĄsĂ©rt, prostik futtatĂĄsĂĄĂ©rt â börtönben ĂŒlnek, mĂĄsok viszont mĂ©g idĆben Putyin szolgĂĄlatĂĄba szegĆdtek, s Ă©lnek, mint hal a vĂzben. James S. Henry azt is emlĂti: Trump orosz kapcsolati hĂĄlĂłja az FBI elĆtt soha nem volt titok, legalĂĄbbis az a rĂ©sze, mely AmerikĂĄban formĂĄlĂłdott. A CIA Ă©s az NSA ismeretei ennĂ©l alighanem sokkal mĂ©lyebbek lehetnek, Ăgy Trump oroszorszĂĄgi Ăștjainak cĂ©lja, s a MoszkvĂĄban szĂŒletett ĂŒzletek.
Nem az a furcsa, hogy az orosz kiberbehatolĂĄs hogyan s miĂ©rt következhetett be; pĂ©ldĂĄnak itt van MagyarorszĂĄg, mely bĂĄr az EurĂłpai UniĂł leggyengĂ©bb lĂĄncszemĂ©nek szĂĄmĂt, jelentĂ©ktelen, sĂșlytalan ĂĄllam, az orosz titkosszolgĂĄlatok mĂ©gis tucatnyi weboldallal prĂłbĂĄljĂĄk befolyĂĄsolni a közhangulatot⊠MiĂ©rt ne tennĂ©nek ennĂ©l sokkal többet a Kreml cĂ©ljainak elĂ©rĂ©se Ă©rdekĂ©ben a vilĂĄg vezetĆ hatalma ellen? Az viszont nagyon kĂŒlönös, hogy miĂ©rt nem tudott meg az amerikai közvĂ©lemĂ©ny idejekorĂĄn rĂ©szleteket arrĂłl, hogy mi köti Trumpot â nyilvĂĄnvalĂłan anyagi s mĂ©g nyilvĂĄnvalĂłbban zsarolhatĂłsĂĄgi szempontbĂłl â MoszkvĂĄhoz? Mert ez a lĂ©nyeg!
A vĂĄlaszt egyelĆre talĂĄlgatni sem Ă©rdemes. KĂŒlönösen, ha a biztonsĂĄgi szervek azĂ©rt nem fordĂtottak nagyobb figyelmet Trumpnak, mert maguk is irreĂĄlisnak gondoltĂĄk elnökvĂĄlasztĂĄsi sikerĂ©t. Ez viszont szakmai hiba, amiĂ©rt kĂ©sĆbb mĂ©g az egĂ©sz vilĂĄg sĂșlyosan megfizet.